Vállalkozás alapítás, könyvelés, tanácsadás

    •   1137 Budapest, Szent István krt. 2.
    •   +36 20 520 1222

    KIVA

    A KIVA bonyolultabb eset, mint a KATA. Ez utóbbi megítélése, feltétele, választása sokkal egyszerűbb. A KIVÁ-ról nem lehet ránézésre megállapítani, hogy előnyös, vagy nem a szóba jöhető alanyi kör számára. Nem feltétlenül előnyös mindenkinek. Könyvelői szemmel nézve a KIVA egy öszvér adónem: vegyíti az egyszeres és a kettős könyvvitel szabályait – amely mindenképpen pluszfeladat elé fogja állítani a könyvelőket.

    Szalai Imre- mérlegképes könyvelő

     

    Válaszért kattintson az Önt érdeklő kérdésre

    Ki igényelheti a KIVA-t?

    A kisvállalati adót a 25 főnél nem többet foglalkoztató, az 500 millió forint árbevételt meg nem haladó cégek – gazdasági társaságok, szövetkezetek stb. kkt-bt-kft-zrt – választhatják. Vannak további feltételek is, de ezek a lényegesebbek.

    Vissza a tartalomjegyzékhez

    A KIVA esetében mi után és mennyi adót kell fizetni?

    A kisvállalati adó alapja:

    a) az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének

    b) a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a b) pont szerinti összeg – figyelemmel még a törvényi korrekciókra is.

     

    Az adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka.

     

    A kisvállalati adó adóalanya mentesül:

    a) a társasági adó,

    b) a szociális hozzájárulási adó, és

    c) a szakképzési hozzájárulás

    bevallása és megfizetése alól.

     

    A KIVA nem érinti az áfa kötelezettségeket – azt az adóalanynak a rá vonatkozó áfa szabályok szerint kell fizetnie.

    A kisvállalati adó választását 2013. évre 2012. december 1-től 20-ig lehet bejelenteni.

    A kisvállalati adó választása ellen szól, hogy a társasági adó mértéke ebben a körben csak 10% - szemben a 16%-os KIVÁ-val. Továbbá, hogy az osztalék utáni szja alól nem mentesít.

    Ugyanakkor mellette szólhat különösen – ami nagyobb tétel - a foglalkoztatottak után fizetendő 27%-os szociális hozzájárulási adó alóli mentesülés (a társasági adó és a szakképzési hozzájárulás alóli mentesülés mellett természetesen).

    Mellette szól még, hogy miután a KIVA alanya kikerül a társasági adó hatálya alól – nem vonatkoznak rá a jövedelem-(nyereség-) minimum szabályai (Tao. 6.§). Csak emlékeztetőül: a jövedelem-(nyereség-) minimum a Tao. törvényben írt növelő és csökkentő tételekkel korrigált  összes bevétel 2 százaléka. (Tao. tv. 6.§/7/).

    Fentiek alapján a nagyobb nyereséggel és kisebb alkalmazotti létszámmal dolgozó társaságoknak vélhetően nem éri meg a KIVA választása.  A minimális nyereséggel, vagy inkább veszteséggel működő cégeknek inkább kedvező lehet a foglalkoztatottak után – gyakorlatilag – a szochót 27% helyett 16%-kal fizetni.

    Mindazonáltal a kisvállalati adó választásáról szóló döntés csak egyedi mérlegelés után hozható meg.

    Vissza a tartalomjegyzékhez

    Mik a KIVA esetében a bejelentkezési szabályok?

    A kisvállalati adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő naptári év első napjával (legkorábban 2013. január 1-jével) jön létre, amely bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóévet megelőző év december 20-áig lehet megtenni kizárólag elektronikus úton a ’T203KV számú nyomtatványon. A határidő jogvesztő.

    A nyomtatvány várhatóan 2012. december 1-jétől lesz elérhető az állami adóhatóság honlapján. A bejelentkezés feltétele, hogy annak napján az adózó végrehajtható adótartozása ne haladja meg az 1 millió forintot. Az adózói bejelentkezés a bejelentést követő naptári év január 15-éig a ’T203KV nyomtatványon – szintén elektronikus úton – visszavonható azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának szintén nincs helye.

    Vissza a tartalomjegyzékhez

    Mik a KIVA választásának feltételei?

    A fentiekben megjelölt adózói kör akkor jogosult a kisvállalati adózás alkalmazására, ha:

    a) az adózó átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt;

    b) az adózó adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét;

    c) az adóévet megelőző két naptári évben az adózó adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel;

    d) az üzleti év mérlegforduló napja december 31.

    e) az adózó adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.

    Lényeges, hogy az átlagos statisztikai állományi létszám és a bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos állományi létszámát és a bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni [Katv. 16. § (2) bekezdés].

    Vissza a tartalomjegyzékhez

    Mi a KIVA alapja és mértéke; milyen adónemeket vált ki?

    A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének (a pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, és korrigálva a Katv. 20. § (4)-(14) bekezdése szerinti tételekkel) és a személyi jellegű kifizetéseinek – személyi jellegű ráfordítások, amelyek a Tbj. szerint járulékalapot képeznek – együttes összege.  Az adóalap nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege (minimum kisvállalati adóalap). A Katv. 20. § (4)-(14) bekezdéseiben említett adóalap-módosító tételek egy része a pénzeszközök mozgásához kapcsolódik. Azon tranzakciók, amelyek a vállalkozás pénzeszközeit külső forrásból növelik (például hitel vagy kölcsön felvétele, osztalék megszerzése, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladása), adóalap-csökkentő tételnek minősülnek; ezzel szemben a vállalkozás pénzeszközeiből „kifelé” áramló bizonyos pénzmozgások (pl. hitel vagy kölcsön nyújtása, osztalék kifizetése) növelik az adózás előtti eredményt.

    A kisvállalati adó alanya a Katv. 20. § (9)-(12) bekezdései alapján veszteségelhatárolásra jogosult.

    A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka.

    A kisvállalati adó alanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

    A kisvállalati adó nem mentesít azonban az általános forgalmi adó, illetve például az osztalékhoz kapcsolódó közterhek (személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás) megfizetése alól.

    Vissza a tartalomjegyzékhez

    Hogyan állapítják meg az adóelőleget a KIVA esetében?

    Az adóalany adóelőleg-megállapításra (bevallásra és megfizetésre) kötelezett, amelyet annak függvényében havonta, illetve negyedévente kell teljesítenie, hogy a Katv. szerinti adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot meghaladta-e, vagy sem. Amennyiben igen, az adóelőleget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg (ellenkező esetben a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig).  Az adóalanyiság első évében annak vizsgálata szükséges, hogy az adóévet megelőző évben a bevétele meghaladta-e a 100 millió forintot.

    Az adóelőleg alapját az adóalaphoz hasonlóan kell megállapítani; a pénzeszközök – adóelőleg-megállapítási időszakban realizált – változásával, illetve az adóelőleg-megállapítási időszakbana Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem összegével, továbbá az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett adóelőleg, osztalék, osztalékelőleg nagyságával egyezik meg.

    Az adóelőleg összege az adóelőleg-alap 16 százaléka. Az adózó választása esetén az adóelőleg alapját módosítani lehet a Katv. 20. § (4)-(14) bekezdésekben foglalt valamennyi korrekciós tétellel.

    Függetlenül attól, hogy az adózó az adóelőleget melyik szabály alapján állapítja meg, annak összege legalább az adóelőleg-megállapítási időszakban fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 16 százaléka (minimum kisvállalati adóelőleg).

    Vissza a tartalomjegyzékhez

    Mik az adóbevallás és adóbefizetés szabályai?

    Az adóalany a kisvállalati adót 2013. adóévben a 13KIVA bevalláson vallja be, melynek benyújtási határideje az adóévet követő év május 31-ig. Az adóévre megállapított adót a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni, illetve a visszajáró adót szintén ezen időponttól lehet visszaigényelni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez

     

    További kérdései vannak ?

    Szeretne vállalkozóvá válni, és elkerülni a buktatókat?

    Foglaljon időpontot személyes tanácsadásra most!

    A személyes tanácsadás egyénileg 45 perces, csoportosan 90 perces. A tanácsadás díja egyénileg 10.000 Ft+ Áfa/ 45 perc, csoportosan 6.000 Ft+ Áfa/90 perc melyet, ha velünk köt szerződést már az első havi könyvelési díjból levonunk, így Önnek a tanácsadás nem került semmibe!

     

    Tanácsadás akár ingyenesen

    Jöjjön el irodánkba egy Egyéni 45 perces, vagy egy csoportos 90 perces tanácsadásra, ahol megtudhatja milyen csapdákat ajánlott elkerülni már a vállalkozás alapításánál!!

    Az Egyéni Tanácsadás díja 10.000 Ft+Áfa, a Csoportos tanácsadás díja 6.000 Ft+ áfa mely szerződéskötés esetén az első havi könyvelési díjból levonásra kerül, így önnek nem került semmibe.

    Céget alapítana? Tanácsra van szüksége?

    hívjon: 06 20 520 1222