Vállalkozás alapítás, könyvelés, tanácsadás

    •   1137 Budapest, Szent István krt. 2.
    •   +36 20 520 1222

    Gyakori kérdések

    Több évtizedes szakmai munkásságunk és tapasztalatunk alapján összegyűjtöttük azokat a kérdéseket, melyeket ügyfeleinktől leggyakrabban hallunk. Remélem az Ön segítségére is lehetek.

    Szalai Imre- mérlegképes könyvelő

     

    Válaszért kattintson az Önt érdeklő kérdésre

     

    Mikor kell bankszámlát nyitni, és mikor kell befizetni a törzstőkét?

    A cég bejegyzését (!) követő 8 napon belül kell bankszámlát nyitni, és arra a társasági szerződésben (alapító okiratban) írt mértékű törzstőkét befizetni. (Az alapításkor ugyanis Ön a társaság házipénztárába fizeti azt tőkét, amely a bankszámla megnyitásakor később befizetésre kerül.) A számlanyitáshoz a pénzintézet kérni fogja Öntől a már elkészített létesítő okiratot és az aláírás-mintát, valamint a cégbíróság által megküldött elektronikus tanúsítványt vagy bejegyző végzést. A tőke befizetésről szóló banki igazolásra az ügyvédnek nincs szüksége, azonban Ön azt őrizze meg iratai között. A befizetett törzstőkét akár a befizetés napján ki is lehet venni a társaság házipénztárába. A bankszámlanyitásról a pénzintézet az adóhivatalt értesíti, így ezzel kapcsolatban Önnek adatszolgáltatási kötelezettsége nincs.

    Vissza a tartalomjegyzékhez

    Lehet-e több részletben rendelkezésre bocsátani a társaság törzstőkéjét?

    Igen. Ha a pénzbeli hozzájárulások teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a létesítő okiratban kell meghatározni. A társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni. Ha a nem pénzbeli hozzájárulás (apport) értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli hozzájárulást (apportot) a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, akkor ezt a társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül teljesíteni kell.

    Vissza a tartalomjegyzékhez

    A nem pénzbeli betétek (apport) értékét kell-e könyvvizsgálóval ellenőriztetni, vagy számlával igazolni?

    Korlátolt felelősségű társaság esetében nem, mert csak az apportot szolgáltató tagoknak az értékelési szempontokra vonatkozó nyilatkozatára van szükség.  A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag (részvényes) a hozzájárulás szolgáltatásától számított öt éven belül helytállni tartozik a társaságnak azért, hogy az általa megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét. Azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, a nem vagyoni szolgáltatást teljesítővel együtt egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a társaság felé az abból származó károkért.

    Részvénytársaság esetében a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása esetén - az e törvényben meghatározott esetek kivételével - az alapszabályhoz mellékelni kell a könyvvizsgáló, illetve más szakértő (a továbbiakban: könyvvizsgáló) jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését - ezzel összefüggésben a könyvvizsgáló arra vonatkozó megállapítását, hogy a nem pénzbeli hozzájárulásnak az alapítók által előzetesen megállapított értéke egyensúlyban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével -, valamint az alkalmazott értékelési szempontok ismertetését. A részvénytársaság választott könyvvizsgálója a nem pénzbeli hozzájárulás értékének előzetes felülvizsgálatára nem jogosult.

    Vissza a tartalomjegyzékhez

    Kivehetem a jegyzett tőkét képező pénzt a bankból miután benyújtották a bejegyzési kérelmet?

     A szolgáltatott törzsbetét társaság tulajdonába kerül, így ha kiveszi a társaság bankszámlájáról, attól az még nem kerül vissza az Ön tulajdonába. A számla felett rendelkezésre jogosult személy azonban természetesen a társaság pénztárába visszahelyezheti a bankszámlára befizetett összeget, figyelni kell azonban arra, hogy a házipénztár egyenleg ne haladja meg a jogszabályban írt limitet.

    Vissza a tartalomjegyzékhez

    Csak a bejegyzés után kezdheti meg a működést a társaság?

    Nem, a társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének (az okirat ügyvéd általi aláírása) napjától előtársaságaként működhet. Az előtársaság az üzletszerű gazdasági tevékenységet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően már folytathat azzal, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. Az adószámot tartalmazó tanúsítványt az adóregisztrációs eljárás befejezését követően e-mailen küldi meg a cégbíróság.

    Vissza a tartalomjegyzékhez

    Miért nem ajánlott sok tevékenységi kört felvenni a társasági szerződésbe?

    A társasági törvény szerint a társasági szerződésben csak a főtevékenységet kötelező feltüntetni. A társaság egyéb tevékenységek végzésére is jogosult. Az adóhivatalnál rendszeresített bejelentőlapon díjmentesen lehet bejelenteni, ha a társaság újabb tevékenység folytatásába kezd, amelyhez nem szükséges a társasági szerződés módosítása. Javasoljuk, hogy csak néhány, már az alapításkor szükséges tevékenységi kört jelöljön meg. Ellenkező esetben az is elképzelhető, hogy a statisztikai hivatal kötelező adatszolgáltatási felhívásokkal fogja megkeresni, esetleg olyan tevékenységek vonatkozásában, amelyet nem is végez. Ha mégis a társasági szerződésben szeretné látni a tevékenységeket a későbbiekben, tudnia kell, hogy a módosításért sem illetéket, sem közzétételi díjat nem kell fizetni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez

    Az ügyvezető tényleg a teljes vagyonával felel a társaság tartozásaiért?

    Ha az ügyvezető megbízási viszonyban működik közre, a polgári jog szabályai szerint felel az általa jogellenesen okozott károkért, de nem közvetlenül a hitelezőkkel, hanem a társasággal szemben. A felelősség ebben az esetben sem állapítható meg akkor, ha az ügyvezető úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Az ügyvezető - ha egyben tag is - akkor felelős a „teljes vagyonával” azaz korlátlanul a társaság ki nem elégített kötelezettségeiért, ha a korlátolt felelősségével a hitelezők rovására visszaélt. Ez különösen akkor állapítható meg, ha a társaság vagyonával sajátjaként rendelkezett, vagy saját vagy más személyek javára úgy csökkentette azt, hogy tudta, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudnia kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni.

    Vissza a tartalomjegyzékhez

    Szükségem van-e könyvelőre, vagy magam is el tudom látni a könyvelési feladatokat?

    Az indulást követően 15 napon belül kötelezően benyújtandó adóbejelentkező nyomtatványokat a megfelelő hatóságokhoz gyorsan szakszerűen egy könyvelő készíti el gond nélkül Önnek és vezeti első perctől kettős könyvelését. Célszerű ezt a terhet leadnia válláról, hogy Ön biztosan sikerre vigye vállalkozását.

    Vissza a tartalomjegyzékhez

    Egyszemélyes társaság alapításánál kötelező-e a könyvvizsgálat?

    Nem, ez 2006 júliusától már nem kötelező. Csupán a számviteli törvényben írt esetekben kötelező könyvvizsgáló alkalmazása, pl. ha a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladta a 300 millió forintot és az 50 főt együttes feltétel.

    Vissza a tartalomjegyzékhez

    Milyen alapvető adózási, és járulékfizetési kötelezettségei vannak a társas vállalkozásnak?

    A társas vállalkozó,

    1. amennyiben nem rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal (alkalmazott valamely munkáltatónál legalább napi 7,3 órában; amennyiben több részmunkaidős munkahellyel rendelkezik ezen óraszámok összeadódnak),
    2. amennyiben nem folytat nappali rendszerű képzés keretében közép vagy felsőfokú tanulmányokat,
    3. amennyiben nem rendelkezik más társaságban már biztosítási jogviszonnyal

    akkor legalább a 127.500,-Ft minimálbérnek megfelelő összeg után járulékokat kell fizetnie önmaga után (el kell dönteni a tevékenysége szerint kötelezett-e a differenciált minimálbér 161.000,-Ft alkalmazására vagy sem, fontos szempont hogy a választott Főtevékenység legalább középfokú képzettséghez szakképzettséghez kötött-e pl. biztosítási üzletkötőnél elvárás az érettségi és a szakirányú szakmai képzettség;

    - okj jegyzékben alapfokú végzettség a 8. általános iskolai végzettség,

    - a szakirányú képzettség,  szakmunkás vizsga, az érettségi a szakközépiskolai végzettség már középfokú képesítésnek számít) nem mellesleg az ügyvezetői feladatkör nem meghatározott az okj-s tanulmányi rendszerben, (amíg valaki szerződést köt, munkáltatói jogkörét gyakorolja kizárólagosan akkor a bére 127.500,-Ft / hónap, DE amint részt vesz személyes közreműködéssel a társaság bevételszerző tevékenységében akkor már tagi jogviszonyára tekintettel személyes közreműködése miatt 161.000,-Ft lesz a bére).

    Amennyiben  biztosított más társaságban is tagi jogviszony keretében (pl. Bt beltagjaként, Kft-ben tagi jogviszonyban) a vonatkozó járuléktörvény szerint, akkor vállalkozások között köteles nyilatkozattal igazolni döntésének megfelelően melyik tagi jogviszonyában fizeti meg önmaga után a járulékot.

    Bruttó Bér: 161.000,-
    Szociális hozzájárulási adó 27%
    (az adó alapja a Br.bér 112,5%-a)
    39.848,-
    Nyugdíj járulék (10 %)
    (az adó alapja a Br.bér 100%-a)
    16.100,-
    Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék (8,5 %)
    (az adó alapja a Br.bér 150%-a)
    20.528,-
    Személyi Jövedelemadó 15%
    (az adó alapja a Br.bér 100%-a)
    24.150,-
    Összes utalandó adó: 103.342,-
    Utalandó Nettó Munkabér: 100.223,-

    Azaz 161 ezres minimálbér esetén, Önnek 203.564 Forintot kell fizetnie havonta, amiből 100.223 Ft az Ön nettó fizetése.

    Ezeket a járulékokat tagi jogviszonya fennállása esetén mindaddig havonta be kell vallani és be kell fizetni, amennyiben a vállalkozónak a fent említett kettő jogviszonyok valamelyike nem teljesül.

    Vissza a tartalomjegyzékhez

    Milyen működési, irodai költségeket lehet elszámolni?

    • iroda bérlés költsége
    • internet
    • mobiltelefon
    • posta költség
    • weboldal (domain, tárhely)
    • székhellyel kapcsolatos rezsi költségek értéke ha átíratta a cég nevére őket
    • tisztítószer költség
    • személygépkocsi használat esetén a választott költség elszámolás módszere  szerinti költség
    • bér költség
    • cafeteria költség
    • havi könyvelési díj
    • banki költség

    Vissza a tartalomjegyzékhez

     

    További kérdései vannak ?

    Szeretne vállalkozóvá válni, és elkerülni a buktatókat?

    Foglaljon időpontot személyes tanácsadásra most!

    A személyes tanácsadás egyénileg 45 perces, csoportosan 90 perces. A tanácsadás díja egyénileg 10.000 Ft+ Áfa/ 45 perc, csoportosan 6.000 Ft+ Áfa/90 perc melyet, ha velünk köt szerződést már az első havi könyvelési díjból levonunk, így Önnek a tanácsadás nem került semmibe!

     

    Tanácsadás akár ingyenesen

    Jöjjön el irodánkba egy Egyéni 45 perces, vagy egy csoportos 90 perces tanácsadásra, ahol megtudhatja milyen csapdákat ajánlott elkerülni már a vállalkozás alapításánál!!

    Az Egyéni Tanácsadás díja 10.000 Ft+Áfa, a Csoportos tanácsadás díja 6.000 Ft+ áfa mely szerződéskötés esetén az első havi könyvelési díjból levonásra kerül, így önnek nem került semmibe.

    Céget alapítana? Tanácsra van szüksége?

    hívjon: 06 20 520 1222