Több évtizedes szakmai munkásságunk és tapasztalatunk alapján összegyűjtöttük azokat a kérdéseket, melyeket ügyfeleinktől leggyakrabban hallunk. Remélem az Ön segítségére is lehetek.
Szalai Imre- mérlegképes könyvelő
Válaszért kattintson az Önt érdeklő kérdésre
- Mikor kell bankszámlát nyitni, és mikor kell befizetni a törzstőkét?
- Lehet-e több részletben rendelkezésre bocsátani a társaság törzstőkéjét?
- A nem pénzbeli betétek (apport) értékét kell-e könyvvizsgálóval ellenőriztetni, vagy számlával igazolni?
- Kivehetem a jegyzett tőkét képező pénzt a bankból miután benyújtották a bejegyzési kérelmet?
- Csak a bejegyzés után kezdheti meg a működést a társaság?
- Miért nem ajánlott sok tevékenységi kört felvenni a társasági szerződésbe?
- Az ügyvezető tényleg a teljes vagyonával felel a társaság tartozásaiért?
- Szükségem van-e könyvelőre, vagy magam is el tudom látni a könyvelési feladatokat?
- Egyszemélyes társaság alapításánál kötelező-e a könyvvizsgálat?
- Milyen alapvető adózási, és járulékfizetési kötelezettségei vannak a társas vállalkozásnak?
- Milyen működési, irodai költségeket lehet elszámolni?
Mikor kell bankszámlát nyitni, és mikor kell befizetni a törzstőkét?
A cég bejegyzését (!) követő 8 napon belül kell bankszámlát nyitni, és arra a társasági szerződésben (alapító okiratban) írt mértékű törzstőkét befizetni. (Az alapításkor ugyanis Ön a társaság házipénztárába fizeti azt tőkét, amely a bankszámla megnyitásakor később befizetésre kerül.) A számlanyitáshoz a pénzintézet kérni fogja Öntől a már elkészített létesítő okiratot és az aláírás-mintát, valamint a cégbíróság által megküldött elektronikus tanúsítványt vagy bejegyző végzést. A tőke befizetésről szóló banki igazolásra az ügyvédnek nincs szüksége, azonban Ön azt őrizze meg iratai között. A befizetett törzstőkét akár a befizetés napján ki is lehet venni a társaság házipénztárába. A bankszámlanyitásról a pénzintézet az adóhivatalt értesíti, így ezzel kapcsolatban Önnek adatszolgáltatási kötelezettsége nincs.
Lehet-e több részletben rendelkezésre bocsátani a társaság törzstőkéjét?
Igen. Ha a pénzbeli hozzájárulások teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a létesítő okiratban kell meghatározni. A társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni. Ha a nem pénzbeli hozzájárulás (apport) értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli hozzájárulást (apportot) a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, akkor ezt a társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül teljesíteni kell.
A nem pénzbeli betétek (apport) értékét kell-e könyvvizsgálóval ellenőriztetni, vagy számlával igazolni?
Korlátolt felelősségű társaság esetében nem, mert csak az apportot szolgáltató tagoknak az értékelési szempontokra vonatkozó nyilatkozatára van szükség. A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag (részvényes) a hozzájárulás szolgáltatásától számított öt éven belül helytállni tartozik a társaságnak azért, hogy az általa megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét. Azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, a nem vagyoni szolgáltatást teljesítővel együtt egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a társaság felé az abból származó károkért.
Részvénytársaság esetében a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása esetén - az e törvényben meghatározott esetek kivételével - az alapszabályhoz mellékelni kell a könyvvizsgáló, illetve más szakértő (a továbbiakban: könyvvizsgáló) jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését - ezzel összefüggésben a könyvvizsgáló arra vonatkozó megállapítását, hogy a nem pénzbeli hozzájárulásnak az alapítók által előzetesen megállapított értéke egyensúlyban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével -, valamint az alkalmazott értékelési szempontok ismertetését. A részvénytársaság választott könyvvizsgálója a nem pénzbeli hozzájárulás értékének előzetes felülvizsgálatára nem jogosult.
Kivehetem a jegyzett tőkét képező pénzt a bankból miután benyújtották a bejegyzési kérelmet?
A szolgáltatott törzsbetét társaság tulajdonába kerül, így ha kiveszi a társaság bankszámlájáról, attól az még nem kerül vissza az Ön tulajdonába. A számla felett rendelkezésre jogosult személy azonban természetesen a társaság pénztárába visszahelyezheti a bankszámlára befizetett összeget, figyelni kell azonban arra, hogy a házipénztár egyenleg ne haladja meg a jogszabályban írt limitet.
Csak a bejegyzés után kezdheti meg a működést a társaság?
Nem, a társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének (az okirat ügyvéd általi aláírása) napjától előtársaságaként működhet. Az előtársaság az üzletszerű gazdasági tevékenységet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően már folytathat azzal, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. Az adószámot tartalmazó tanúsítványt az adóregisztrációs eljárás befejezését követően e-mailen küldi meg a cégbíróság.
Miért nem ajánlott sok tevékenységi kört felvenni a társasági szerződésbe?
A társasági törvény szerint a társasági szerződésben csak a főtevékenységet kötelező feltüntetni. A társaság egyéb tevékenységek végzésére is jogosult. Az adóhivatalnál rendszeresített bejelentőlapon díjmentesen lehet bejelenteni, ha a társaság újabb tevékenység folytatásába kezd, amelyhez nem szükséges a társasági szerződés módosítása. Javasoljuk, hogy csak néhány, már az alapításkor szükséges tevékenységi kört jelöljön meg. Ellenkező esetben az is elképzelhető, hogy a statisztikai hivatal kötelező adatszolgáltatási felhívásokkal fogja megkeresni, esetleg olyan tevékenységek vonatkozásában, amelyet nem is végez. Ha mégis a társasági szerződésben szeretné látni a tevékenységeket a későbbiekben, tudnia kell, hogy a módosításért sem illetéket, sem közzétételi díjat nem kell fizetni.
Az ügyvezető tényleg a teljes vagyonával felel a társaság tartozásaiért?
Ha az ügyvezető megbízási viszonyban működik közre, a polgári jog szabályai szerint felel az általa jogellenesen okozott károkért, de nem közvetlenül a hitelezőkkel, hanem a társasággal szemben. A felelősség ebben az esetben sem állapítható meg akkor, ha az ügyvezető úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Az ügyvezető - ha egyben tag is - akkor felelős a „teljes vagyonával” azaz korlátlanul a társaság ki nem elégített kötelezettségeiért, ha a korlátolt felelősségével a hitelezők rovására visszaélt. Ez különösen akkor állapítható meg, ha a társaság vagyonával sajátjaként rendelkezett, vagy saját vagy más személyek javára úgy csökkentette azt, hogy tudta, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudnia kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni.
Szükségem van-e könyvelőre, vagy magam is el tudom látni a könyvelési feladatokat?
Az indulást követően 15 napon belül kötelezően benyújtandó adóbejelentkező nyomtatványokat a megfelelő hatóságokhoz gyorsan szakszerűen egy könyvelő készíti el gond nélkül Önnek és vezeti első perctől kettős könyvelését. Célszerű ezt a terhet leadnia válláról, hogy Ön biztosan sikerre vigye vállalkozását.
Egyszemélyes társaság alapításánál kötelező-e a könyvvizsgálat?
Nem, ez 2006 júliusától már nem kötelező. Csupán a számviteli törvényben írt esetekben kötelező könyvvizsgáló alkalmazása, pl. ha a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladta a 300 millió forintot és az 50 főt együttes feltétel.
Milyen alapvető adózási, és járulékfizetési kötelezettségei vannak a társas vállalkozásnak?
A társas vállalkozó,
- amennyiben nem rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal (alkalmazott valamely munkáltatónál legalább napi 7,3 órában; amennyiben több részmunkaidős munkahellyel rendelkezik ezen óraszámok összeadódnak),
- amennyiben nem folytat nappali rendszerű képzés keretében közép vagy felsőfokú tanulmányokat,
- amennyiben nem rendelkezik más társaságban már biztosítási jogviszonnyal
akkor legalább a 232.000,-Ft minimálbérnek megfelelő összeg után járulékokat kell fizetnie önmaga után (el kell dönteni a tevékenysége szerint kötelezett-e a differenciált minimálbér 296.400,-Ft alkalmazására vagy sem, fontos szempont hogy a választott Főtevékenység legalább középfokú képzettséghez szakképzettséghez kötött-e pl. biztosítási üzletkötőnél elvárás az érettségi és a szakirányú szakmai képzettség;
- okj jegyzékben alapfokú végzettség a 8. általános iskolai végzettség,
- a szakirányú képzettség, szakmunkás vizsga, az érettségi a szakközépiskolai végzettség már középfokú képesítésnek számít) nem mellesleg az ügyvezetői feladatkör nem meghatározott az okj-s tanulmányi rendszerben, (amíg valaki szerződést köt, munkáltatói jogkörét gyakorolja kizárólagosan akkor a bére 232.000,-Ft / hónap, DE amint részt vesz személyes közreműködéssel a társaság bevételszerző tevékenységében akkor már tagi jogviszonyára tekintettel személyes közreműködése miatt 296.400,-Ft lesz a bére).
Amennyiben biztosított más társaságban is tagi jogviszony keretében (pl. Bt beltagjaként, Kft-ben tagi jogviszonyban) a vonatkozó járuléktörvény szerint, akkor vállalkozások között köteles nyilatkozattal igazolni döntésének megfelelően melyik tagi jogviszonyában fizeti meg önmaga után a járulékot.
| Bruttó Bér: | 296.400,- |
|---|---|
| Szociális hozzájárulási adó 13% (az adó alapja a Br.bér 112,5%-a) | 43.349,- |
| Tb járulék (18,5 %) (az adó alapja a Br.bér 100%-a) | 54.834,- |
| Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék (8,5 %) (az adó alapja a Br.bér 150%-a) | |
| Személyi Jövedelemadó 15% (az adó alapja a Br.bér 100%-a) | 44.460,- |
| Összes utalandó adó: | 142.643,- |
| Utalandó Nettó Munkabér: | 197.106,- |
Ezeket a járulékokat tagi jogviszonya fennállása esetén mindaddig havonta be kell vallani és be kell fizetni, amennyiben a vállalkozónak a fent említett kettő jogviszonyok valamelyike nem teljesül.
Milyen működési, irodai költségeket lehet elszámolni?
- iroda bérlés költsége
- internet
- mobiltelefon
- posta költség
- weboldal (domain, tárhely)
- székhellyel kapcsolatos rezsi költségek értéke ha átíratta a cég nevére őket
- tisztítószer költség
- személygépkocsi használat esetén a választott költség elszámolás módszere szerinti költség
- bér költség
- cafeteria költség
- havi könyvelési díj
- banki költség
További kérdései vannak ?
Szeretne vállalkozóvá válni, és elkerülni a buktatókat?
Foglaljon időpontot személyes tanácsadásra most!
A személyes tanácsadás egyénileg 45 perces. A tanácsadás díja egyénileg 35.000 Ft Bruttó/ 45 perc melyet, ha velünk köt szerződést már az első havi könyvelési díjból levonunk, így Önnek a tanácsadás nem került semmibe!
