Az alábbi tájékoztató röviden foglalja össze a kisvállalati adó legfontosabb szabályait.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény a Magyar Közlöny 2012. októberi 15-i, 2012/136. számában található. 2012 December 1-től ezek az adónemek már választhatók 2013. évre – a módosításokkal kiegészítve 2016. január 1-től alkalmazhatók.
Szalai Imre- mérlegképes könyvelő
Válaszért kattintson az Önt érdeklő kérdésre
- Ki választhatja a KATA-t?
- Mi a KATA bejelentésének módja?
- Ki nem választhatja a KATA-t?
- Mennyi a KATA mértéke?
- KATA estében biztosítottak leszünk vagy sem?
- Mennyi egy KATA-s vállalkozó jövedelme?
- Mekkora árbevételig használható ésszerűen a KATA?
- Mit nem kell a KATA mellett fizetni?
- Mikor nem kell adót fizetni egy KATA-snak?
- Milyen számlázási szabályok vonatkoznak a KATA-s vállalkozóra?
- Mik a KATA lehetséges hátrányai?
- Mit kell tenni ha valaki KATA-s szeretne lenni?
Ki választhatja a KATA-t?
A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet választása alapján: az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kkt. és a bt. Ez azért lényeges, mert az ezen vállalkozásokat eddig terhelő adók alól mentesít a tételes adó. A kisadózó maga az érintett magánszemély lesz, akire tekintettel a vállalkozás a kisadózói státuszt választhatja.
Mi a KATA bejelentésének módja?
Legkorábban 2012.december 1-től választható december 31-ig a kisadózó vállalkozások tételes adója, de az adóalanyiság 2013. január 1-ével jött létre. Azóta pedig az év közben alakuló vállalkozás indulásával egy időben választhatja bármikor Ön is. Jó hír, aki eddig nem választotta eddig és év közben szeretne belépni, a bejelentést beküldését követő hónaptól lehet KATA adózó. Kilépése év közben is hasonló módon lehetséges, a bejelentést beküldését követő hónaptól kilépett ebből a kedvezményes adózási formából.
(Bejelentése az adott év 101E, 201T nyomtatványán történik) A nyilvántartásba vételről a NAV az adóalanyokat értesítő levélben tájékoztatja, amelyben az adóalanyi adatok mellett az adóalany rövid ismertetőt kap a tételes adóval kapcsolatos kötelezettségekről.
Ki nem választhatja a KATA-t?
Egyéni vállalkozók, kkt-k, bt-k – a bejelentés előtt vizsgálják át alapító okirataikat, hogy abban szerepel-e a következő tevékenység:
68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
Ha kisadózást kívánnak választani, ezen tevékenységet előtte töröltetni kell. Értelemszerűen ezen tevékenység nem is végezhetők. Nem választhatja az az adózó akinek 2 éven belül adószámát felfüggesztették vagy törölték. A kisadózó vállalkozás terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért mulasztási bírságot állapít meg.
Nem javasolt annak, akinek évek óta és várhatóan 2017-ben is magasabb árbevétele van 12,-Millió Ft-nál.
Mennyi a KATA mértéke?
A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózóként bejelentett magánszemélyek után fejenként havi 50 ezer forint tételes adót fizet. A 2014-es adóév újdonsága a havi tételes adó fizetésére választható magasabb összeget 75 ezer forintos értéket fizet. A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő bejelentett kisadózó után (akinek heti 36 órás munkaviszonya van) havi 25 ezer forint tételes adót fizet fejenként. Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózó személyt jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetnie a hónapot követő 12-ig. Átalányadózó éves bevallása követő év 02.25-ig esedékes KATA nevű nyomtatványon.
KATA estében biztosítottak leszünk vagy sem?
A főállású kisadózó kisadózói jogállása alatt biztosítottnak minősül, munkanélküli ellátásra jogosultságot szerez, az ellátások számításának alapja alap esetben havi 98.100 forint. A 2014 adóévtől az újdonság, hogy választható nyilatkozattal, hogy a benyújtás hónapjától magasabb biztosítási alapot szerezzen önmagának 164.000,-Ft értékben. NAV szolgáltat adatot az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó jogállásának időtartalmáról és az ellátások alapjáról, így ez irányú adatszolgáltatás alól is mentesül a kisadózó. A mellékállású kisadózó biztosítási jogosultságokat nem szerez.
Mennyi egy KATA-s vállalkozó jövedelme?
Sok esetben szükség van jövedelemigazolásra, ilyen lehet például egy banki hitelfelvétel.
A kisadózó jövedelme a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevétel 60 százaléka, ami több tag esetében fejenként egyenlő rész, de legalább a minimálbér minősül.
Mekkora árbevételig használható ésszerűen a KATA?
A naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősülő adóalany a naptári évben elért bevételének 12 millió forintig (600eFt adót fizet) a 12 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót fizet. Nem utolsó sorban belép az áfa körbe! Az áfa nem számít bele az árbevételbe az egyéb bevételek, pénzügyi bevételek és a rendkívüli bevételek viszont igen! A tételes adót 12 millió forinti bevétel felett is meg kell fizetni. A 12 millió forint bevételi határ átlépése – bár nem jár a kisadózói státusz elvesztésével – de vízválasztó, mert 40 %-os adókulcs, és a 12 millió forint bevételig választható áfa alanyi adómentesség esetén annak elvesztésével újabb teher és adminisztrációs teher – az áfa is – kapcsolódik hozzá. Az evához képest persze még 12 millió forint felett is van benne tartalék, kedvező adózási mód. Nem igaz az, hogy a munkaviszony melletti katas adózó csak 6 millió Ft bevételig adózhat így, egész évben a teljes 12 millió Ft értékhatár vonatkozik rá. Téves információ az is, hogy a bevételünk nem lépheti át a havi 1.000eFt-ot hiszen nem ez a lényeg hanem a teljes katas időszak bevételi értékhatára és összege.
Mit nem kell a KATA mellett fizetni?
Mind a kisadó vállalkozás, mind a kisadózó magánszemély mentesül az alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:
a) vállalkozói személyi jövedelemadó 15% és nyereségadó 9% vállalkozói osztalékalap utáni adó 15% szja és a szochó 697.320Ft-ig vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése; - ez egyéni vállalkozókra vonatkozik, tehát vállalkozói szja nincs.
b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése.
Ez a kkt-kat, bt-ket mentesíti a 9%-os társasági adó alól.
c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése. Ez az egyéni vállalkozót és a társasági tagokat mentesíti a kivét után szja és a járulékok, tehát a nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, illetve kkt. bt. KATA tagokat az adóévre jutó osztalék utáni szja és szocho fizetési kötelezettség alól.
d) 27% szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése. Ez az egyéni vállalkozást és a társaságot mentesíti attól, hogy a kisadózók után ilyen kötelezettségeket kelljen teljesíteniük.
De a bt. kkt. nem kisadózó tagja részére fizetett osztalék utáni szja alól nem mentesít.
Az osztalékot megállapítani várhatóan az üzletrésze alapján kell.
Mikor nem kell adót fizetni egy KATA-snak?
Nem kell megfizetni a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó:
- táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül;
- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes katona;
- egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti;
- ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette;
kivéve akkor, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. Nem kell azon hónapokra sem adót fizetni, amelyekben a fentiekben felsoroltak szerinti állapot megszűnt, feltéve, ha időtartama 30 napot meghaladóan állt fenn. Ennek bejelentése a hatóság felé a korábban említett 101E – 201T nyomtatványon lehetséges.
Milyen számlázási szabályok vonatkoznak a KATA-s vállalkozóra?
A számlázás során a kisadózónak az áfatörvény szabályai szerit kiállított számláján kötelezően fel kell tüntetnie a „kisadózó” szöveget, ellenkező esetben a NAV által mulasztási bírsággal sújtható. Tekintettel arra, hogy a kiszabott mulasztási bírság összege 500 ezer forint összegig is terjedhet, azonban a kedvező adózási státusz elvesztéséhez már a 100 ezer forintot meghaladó összeg is elegendő, a számlázásra érdemes kifejezetten figyelni, nehogy egy adminisztratív hiba, vagy figyelmetlenség vezessen a kedvező adózási státusz elvesztéséhez.
A fentiek alapján úgy tűnhet, hogy kifejezetten sok dologra kell figyelnie a tételes adót választó kisadózónak, azonban még így is egy egyszerűen adminisztrálható adónemről van szó, amely különösen az egyszemélyes vállalkozások számára lehet előnyös. Várhatóan az adó nagyban hozzá fog járulni a gazdaság fehéredéséhez is, hiszen alacsony adókulcsról van szó, amin keresztül az adóalanyok biztosítottá válnak, valamint gazdasági tevékenységüket rendezett formában folytathatják.
Mik a KATA lehetséges hátrányai?
1. A kisadózó vállalkozás az adóhatóság felé évente megteendő nyilatkozatban vagy bevallásban adatot szolgáltat bármely más adóalany (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) (az úgynevezett megbízója) nevéről és címéről, az adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegéről, ha az adóalanytól megszerzett, a kisadózó vállalkozás által kiállított számla szerinti bevétel a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja. Ugyanilyen adatszolgáltatási kötelezettség terheli a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó bevallásában azt a vállalkozást, aki a kisadózó vállalkozást a naptári évben 1 millió forintot meghaladó értékű számlát fogadott be. Tehát a kiadózói számlát befogadó vállalkozásnál ezek a számlák elszámolhatók költségként, csak 1 millió forint felett adatszolgáltatási kötelezettség alá esnek – ez alapján pedig fokozott ellenőrzési kockázatot jelentenek. Évi 1 millió forint alatt egyik oldalról sincs ilyen adatszolgáltatási kötelezettség.
2. A törvény láthatólag ki akarja zárni, hogy a kisadózói státuszt az adózók munkaviszony leplezésére használják.
Értékhatártól függetlenül mondja ki a törvény, hogy a kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.
Egymillió forint éves összeget meghaladó számlák befogadása esetén a törvény felállít egy olyan vélelmet, hogy a kisadózó magánszemély – és számla befogadója között munkaviszony áll fenn, és a közterheket erre figyelemmel kell megállapítani, elszámolni. Ez nyilvánvalóan terhesebb a kisadózásnál. A számlát befogadó személyt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket alkalmazásában egy személynek kell tekinteni.
Ezt a törvényi vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:
a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől ( megbízójától ) szerezte;
c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy ( megbízójától ) bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
Értelemszerűen a törvényi vélelemmel szembeni bizonyítási kötelezettség az adózót terheli.
Tehát ezeket a szempontokat is mérlegelni kell a kisadózói státusz választásakor. Pl. egy ügyvéd minden további kockázat nélkül választhatja a kisadózói státuszt, és a számláját befogadó vállalkozás is egy egyszerű nyilatkozattal eleget tehet e bizonyítási kötelezettségének. De például egy korábban benzinkútkezelőként alkalmazott munkavállaló egyéni vállalkozóvá és kisadózóvá válva végezve lényegében ugyanazt a tevékenységet – bizonyosan nem fog tudni eleget tenni a bizonyítási kötelezettségnek.
3. Kiesik a Kata kedvezményes adózási kör alól az, akivel szemben végelszámolás, felszámolás kényszertörlési eljárás indul vagy lejárt folyószámla tartozása meghaladja a 100eFt-ot ezt 2015-től az év utolsó napján ellenőrzik, kaptunk egy kedvező enyhítő szabályozást ezzel kapcsolatosan ha a felszólító határozatra reagálva kifizetjük az abban feltüntetett teljes összeget akkor nem zárják ki a kata adózásból az adózót.
4. Ha az alanyi adómentesség megszűnik, ha a tárgyidőszak naptári évében a tényadatok alapján az adózó meghaladja az alanyi adómentesség 12 millió forintos értékhatárát. Tehát a határérték átlépésével már az átlépő számla az általános szabályok szerint áfásan adózik az általános forgalmi adó rendszerében. Ha az értékhatár túllépése miatt szűnik meg az alanyi adómentesség, akkor a következő második naptári év végéig nem léphet vissza alanyi mentességbe.
Az áfa általános rendszerébe történő visszatéréskor célszerű a pénzforgalmi szemléletű áfa-elszámolást választani. Újra vezetnie kell az áfa nyilvántartást a bevételeiről és a költségeiről és természetesen áfa bevallást is be kell adni.
A tételes adó választására jogosult kisvállalkozásnak nem éri meg ez az adózási rendszer, ha a tevékenységéből adódóan sok költséget tud elszámolni.
Például a kereskedők ne gondolkodjanak rajta! Ugyanez vonatkozik minden olyan tevékenységre is, ahol a vállalkozás a bejövő számláinak nagy részét továbbszámlázza. Az elért bevételből ugyanis lejönnek a költségek, az iparűzési adó, a kisadózók tételes adója, és csak a maradék összeg lesz a jövedelem.
Vagyonőrök, kérem ne gondolkodjanak rajta! Nem tudják teljesíteni a kívánt feltételeket a vélelmezett bújtatott munkaviszony megdöntésére.
Mit kell tenni ha valaki KATA-s szeretne lenni?
1) Legkorábban 2012 december 1-től választható is kisadózó vállalkozások tételes adója, de az adóalanyiság így legkorábban 2013. január 1-ével jön létre.
Az adónem választásánál mérlegelni kell az adatszolgáltatási kötelezettségeket, és az ellenőrzési kockázatot, a burkolt munkaviszonyra vonatkozóan a törvényben felállított vélelem elleni bizonyítás lehetőségeit. Van-e olyan partner, aki felé a kisadózó vállalkozás évi 1 millió forintot meghaladóan fog számlát kibocsátani – és eleget tud-e tenni a munkaviszonyra vonatkozó vélelemmel szembeni bizonyítási kötelezettségének. Itt a kapcsolt vállalkozásokra is figyelemmel kell lenni – egy személynek számítanak.
2) Egyéni vállalkozók, kkt-k, bt-k – a bejelentés előtt vizsgálják át alapító okirataikat, hogy abban szerepel-e a következő tevékenység:
a) 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
Ha kisadózást kívánnak választani, ezen tevékenységeket előtte töröltetni kell. Értelemszerűen ezen tevékenység nem is végezhető nem számlázható.
A Kkt. Bt. ezen adónem választásával ki fog kerülni a számviteli törvény hatálya alól.
Az új adózási módszer, melynek során az adózó bevételi nyilvántartást vezet. A helyi iparűzési adó alapjának meghatározása azonban más adatok nyilvántartását is igényli a bevételeken kívül.
Valójában háromféle módszer közül választhat a kisadózó vállalkozás a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor:
1.) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
Természetesen ennek a módszernek az alkalmazásához nem elég a bevételi nyilvántartás, hanem az adóalap megállapításában szerepet játszó többi elem folyamatos nyilvántartására is szükség van. Ezáltal ha ezt választjuk, eltűnik a tételes adózás egyszerűsége.
A helyi adókról szóló törvény módosítása szerint, nettó árbevétel:
a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás esetén, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás bevétele.
Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.
Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani a napi tarifával.
2.) Az adó alapja megállapítható – az adózó választása szerint - max 8 mio Ft árbevétel alatt – a bevétel 80%-a alapján is (lásd 39/A.§).
3.) A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás (kisadózó vállalkozás) – kizárólag ezen adózói minősége fennállásának időtartamával egyező időtartamra vonatkozó, meg nem változtatható – döntése esetén az a helyi iparűzési adó adóévi alapja – a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően – a székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ez egy fiktív szám, amely független a kisadózó vállalkozás ténylegesen befolyt bevételétől. (Lehet, hogy éves szinten ténylegesen is csak 2,5 millió forint a teljes bevétele.)
Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége
- valamely településen az adóév egészében nem áll fenn,
- vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel,
akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.
Ha a kisadózó vállalkozás a 3. módszer szerinti adóalap-megállapítást választja és a kisadózó vállalkozás adókötelezettségének időtartama az adóévben:
a) 12 hónap, akkor az iparűzési adóját évente két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik hónapjának 15. napjáig,
b) 12 hónapnál rövidebb, akkor adóját két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig fizeti meg.
A kisadózó vállalkozást néhány kivételes esettől (például: kezdés, megszűnés, stb.) eltekintve adóelőleg-bejelentési, adóelőleg-bevallási, és adóelőleg-fizetési kötelezettség, valamint adóbevallás-benyújtási kötelezettség, továbbá az adóalap-megosztási kötelezettség nem terheli. Nem hangsúlyozza a törvény azt, hogy ez csak a 3. módszer alkalmazása esetén van így.
Véleményem szerint a törvénymódosítás megszövegezéséből nem következik az, hogy az iparűzési adó alapjának diktált 2,5 milliós összegét kötelező lenne alkalmazni. Csupán választható. De ha egyszer ezt választottam, akkor a kisadózás teljes időszaka alatt ehhez a döntésemhez kell tartanom magam (esetleg több évig).
A másik két módszer alacsonyabb bevétel esetén gazdaságosabb lehet.
A kisadózó vállalkozás tételes adója év közben is választható. Ha a kisadózó vállalkozás a 3. módszer szerinti adóalap-megállapítást adóév közben választja, akkor az adóév első napjától a kisadózó vállalkozások tételes adójában fennálló adóalanyisága kezdő napját megelőző napig terjedő adóköteles időtartamról adóbevallást kell benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz.
A 3. módszer szerinti adóalap-megállapítás választását a vállalkozó – az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített – bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás napjától számított 15 napon belül jelenti be az önkormányzati adóhatóság számára.
Az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon adóbevallást kell benyújtania a kisadózó vállalkozásnak, ha
- a kisadózó vállalkozások tételes adójában fennálló adóalanyisága bármely ok miatt megszűnik, akkor a megszűnés hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül,
- a 3. módszer szerint az adóévre fizetendő iparűzési adó az adóévre ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózók tételes adójában az adófizetési kötelezettség szünetelésének volt helye. Ekkor a kisadózó vállalkozásnak az adóévi adókötelezettségre jutó és a ténylegesen megfizetett adó összegéről, annak különbözetéről az adóévet követő év január 15-ig kell bevallást benyújtania, és a különbözet ekkortól igényelhető vissza.
További kérdései vannak ?
Szeretne vállalkozóvá válni, és elkerülni a buktatókat?
Foglaljon időpontot személyes tanácsadásra most!
A személyes tanácsadás egyénileg 45 perces. A tanácsadás díja egyénileg 35.000 Ft Bruttó/ 45 perc melyet, ha velünk köt szerződést már az első havi könyvelési díjból levonunk, így Önnek a tanácsadás nem került semmibe!
